A pálmaliliom vagy jukka (Yucca) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó nemzetség. A „pálmaliliom” nevet pálmákra emlékeztetõ levélüstökük és liliomra hasonlító fehéres virágaik után kapták. A „jukkapálma” név mindazonáltal botanikailag helytelen, a Yucca genus tagjai nem állnak rokonságban a valódi pálmákkal.

Elterjedés

A nemzetség neotropikus elterjedésû, diverzitáscentrumuk Közép-Amerika területére esik.

A Yucca nemzetség fajai elsõsorban arid és szemiarid területek lakói Mexikó félsivatagi területeitõl az USA nyugati partvidékén át Kanada déli vidékéig (Yucca glauca subsp. albertana). Néhány fajuk a Mexikói-öböl partvidékén és az USA keleti részein széles körben elterjedt, azonban eredeti élõhelyük ezeknek a fajoknak is a mexikói-amerikai határrégió közelében terült el. Széles elterjedési területükön számos élõhelyi adottságú területen elõfordulnak, kezdve a hegyvidéki területeken 2700 m tengerszint feletti magasságban elõfordulóktól (Yucca harrimaniae, Utah) a mérsékelt éghajlatú tengerparti régiókban elõforduló fajokig (Yucca filamentosa, Virginia).

A nemzetség fajai képviseltetik magukat a Sonora és Chihuahua sivatagokban, A Keleti-Sierra Madre hegyeiben (valamint a Mexikói-fennsíkon a Keleti- és a Nyugati-Sierra Madre között) egészen a Sierra Madre del Sul hegyvidékéig, valamint dél felé a Yucatán-félsziget és Baja California déli vidékéig. Néhány fajuk szubtrópusi vagy trópusi régiókban endemikus, mint az epifiton vagy terresztris Yucca lacondonica a Sierra Northe de Chiapas hegyeiben vagy a Yucca guatemalensis Mexikó déli részén illetve a Yucca yucatana Belize és Guatemala területén.

Jellemzõik

A jukkák évelõ, fásodó törzsû cserjék vagy fatermetû növények, fajtól függõen igen rövid, vagy akár több méter magas törzsük tetején hordozzák levélüstöküket. Egyes fajaik elágazók vagy csoportképzõk, míg mások magánosan fejlõdnek. A levélüstököt rozettaszerûen álló kard alakú, párhuzamos erezetû levelek alkotják, szélük lehet fogazott vagy szálara hasadó, a levélcsúcs többnyire hegyes tövisben végzõdik. Egyes fajok levele keskeny, szukkulens, míg másoké lapított, széles.

Fajtól függõ korban, de általában a tíz évnél idõsebb növényeken fejlõdnek virágok. A több méter magasra is megnövõ virágzati tengelyen olykor több száz, fehéres színû, bókoló harangra emlékeztetõ hatszirmú virág fejlõdik. A virágok radiális szimmetriával rendelkeznek, szabad szirmúak, esetleg a szirmok tövükön összenõhetnek. Hat porzójuk és három termõlevélbõl összenõtt termõtájuk fejlõdik, a mélyzöld színû termõ 1–2 mm átmérõjû, háromosztatú, néha szögletes.

Termésük húsos vagy kiszáradó bogyó, melyek nagyszámú, nagyrészt fekete vagy szürke magot tartalmaznak.

Egyes fajok télállóak Közép-Európában is (legismertebb a széles körben ültetett Yucca filamentosa), melyek fõleg a rövid törzsû, nem szukkulens levelû fajok közül kerülnek ki.
Ökológia [szerkesztés]

A Yucca nemzetség, a fikuszokhoz (Ficus) hasonlóan szép példája a rovarok és a növények közötti koevolúciónak. A jukkák minden faja a jukkamolyok nõstényeinek közremûködését igénylik megporzásukhoz (hasonlóan, mint a Ficus fajok és az Agaonidae darazsak esetében). A nõstény jukkamoly maxillái között szállítja a jukka virágporát a virágokra, majd az avval beporzott virágra helyezi el petéit, ahol a kikelõ fiatal lárvák a jukka magkezdeményeivel táplálkoznak. Azonban a jukka magháza rengeteg magkezdeményt tartalmaz, így a növénynek a lárvák rágásából adódó vesztesége kiegyenlítõdik a megporzás okozta nyereséggel.

Rendszerezés

A Yucca nemzetség közel 50 fajt és 24 alfajt számláló genus, melynek fajai négy szekcióba (alnemzetség) sorolhatóak. Az alnemzetségek közötti diagnosztikai különbségek elsõsorban a termés felnyílásának módjában állnak: egyesek termése felnyíló, míg másoké fel nem hasadó, szabálytalanul töredezõ.
Felhasadó terméssel rendelkezõ fajok [szerkesztés]

Fásodó hajtású fajok, alacsony vagy magasra növõ, elágazó vagy elágazásmentes törzzsel. Egyesek magánosan fejlõdnek, míg mások csoportképzõk. Szálas gyökérrendszere hosszabb-rövidebb rizómából ered, a rizóma a fõtörzs folytatásaként jelenik meg a talajban. A levelek változó megjelenésûek, legtöbbször lándzsa vagy kard formájúak, egyenesek, a levelek széle lehet fogazott vagy fogaktól mentes, néha szálakra hasadozó.

A virágzó hajtás felegyenesedõ, vagy néha oldalra hajló, a virágok csengettyû alakúak, krémszínûek vagy fehérek, hat lepellevelük van. A termés gömbölyded, tojás alakú vagy hengeres. A fásodó vagy húsos toktermések három egyenlõ nagyságú kamrát képeznek. A magok feketék, sima vagy strukturált felszínnel rendelkeznek, ritkán szárnyaltak. A magok fajtól és termõhelytõl függõen hat-tíz hét alatt érnek be.
Fel nem nyíló terméssel rendelkezõ csoportok

A növények fásodó hajtásúak, a szár lehet alacsony vagy magas, elágazó vagy nem elágazó, a növény lehet csoportképzõ vagy állhat magánosan. A gyökérrendszer vékony, kevéssé elágazó gyökerekbõl áll, melyek hosszabb-rövidebb földalatti rizómából erednek. A fényes vagy viaszos levelek változó megjelenésûek, szélük nem fogazott és gyakran fonalakra hasadozik.

A virágzati tengely egyenes, néha oldalra hajló, a virágok csüngõk, formájuk csengõtõl kuglóf alakúig változhat, illatosak (Yucca faxoniana). A termés gömbölyded vagy hengeres, húsos vagy szivacsos állagú (Yucca brevifolia). A magok exocarpiuma sima vagy ráncos.
Határozókulcs a csoportok elkülönítéséhez
1.
a) A termés fel nem nyíló ..... 2
b) A termés felnyíló ..... 3
2.
a) A levélüstök nagyon rövid száron ül, a levelek, a virágok és a gyökerek húsosak, rizóma fejlõdik, a virágok bazális állásúak, murvalevelek között fejlõdnek; A magok érdesek, gyengén szárnyaltak ..... Endlichiana szekció
b) A levelek és a virágok nem szukkulensek. a gyökérrendszer kevéssé elágazó; a magok nem szárnyaltak ..... 4
3. 

A levelek vékonyak, általában keskenyek, hajlékonyak, néha szélesek, lándzsa alakúak, valamennyire merevek. A termés kiszáradó tok, érés során felhasad. A magok simák, laposak, keskenyek, nem szárnyaltak ..... 5
4.
a) Leveleik nagyok, lándzsa alakúak, merevek, kardszerûek, néha keskenyek és hajlékonyak. Termésük nagy és húsos, néha csüngõ és kiszáradó, barnás-feketés színû, ragacsos állagú. A magok nagyok és lapítottak, kidomborodóak, nem szárnyaltak, szürkék ..... Yucca szekció
b) A levelek keskenyek és hajlékonyak, laposak tûszerûek, hegyes tövisben végzõdnek. A termésük kiszáradó, szivacsos állagú, felnyíló, a magok lapítottak, simák, fényes felszínûek, nem szárnyaltak ..... Clistocarpa szekció
5.
a) A növények magánosak, sokszor egytörzsûek vagy a levélrozettából elágazók. A virágzati tengely felegyenesedõ, nagyon magas (4-5 m) széles, hosszabb-rövidebb oldalágakkal, szukkulens ..... Hesperoyucca szekció
b) A növények magánosak vagy elágazók, pleiokarpok, a virágzati tengely 4 m-nél alacsonyabb, rövid vékony, nem szukkulens oldalágakkal ..... Chaenocarpa szekció
Fajok
Sectio Yucca Engelm. Syn.: Sarcocarpa
Seria Faxonianae Hochstätter:
Yucca carnerosana (Trel.) McKelvey
Yucca faxoniana (Trel.) Sarg.
Seria Baccatae Hochstätter
Yucca arizonica McKelvey
Yucca baccata Torr.
Yucca baccata subsp. baccata
Yucca baccata subsp. vespertina (McKelvey) Hochstätter
Yucca baccata subsp. thornberi (McKelvey) Hochstätter
Yucca confinis McKelvey
Seria Treculianae Hochstätter
Yucca capensis Lenz
Yucca declinata Laferr.
Yucca decipiens Trel.
Yucca filifera Chabaud
Yucca grandiflora Gentry
Yucca jaliscensis Trel.
Yucca mixtecana Garcia-Mend.
Yucca periculosa Baker
Yucca potosina Rzed.
Yucca schidigera Roezl ex Ortgies
Yucca schottii Engelm.
Yucca torreyi Shafer
Yucca treculiana’‘ Carriere
Yucca valida Brandegee
Seria Gloriosae Hochstätter
Yucca gloriosa L.
Yucca recurvifolia Salisb.
Seria Yucca
Yucca aloifolia L.
Yucca guatemalensis Baker, syn.: Yucca elephantipes Regel
Yucca lacandonica Gomez Pompa & J.Valdes
Yucca linearifolia Clary
Yucca madrensis Gentry
Yucca yucatana Engelm.
Sectio Endlichiana Hochstätter [szerkesztés]
Yucca endlichiana Trel.
Sectio Clistocarpa Engelm. [szerkesztés]
Yucca brevifolia Engelm. (Józsué-pálmaliliom)
Yucca brevifolia subsp. brevifolia
Yucca brevifolia subsp. jaegeriana (McKelvey) Hochstätter
Yucca brevifolia subsp. herbertii (Webber) Hochstätter
Sectio Chaenocarpa Engelm. [szerkesztés]
Seria Filamentosae Hochstätter
Yucca filamentosa L.:
Yucca filamentosa subsp. filamentosa
Yucca filamentosa subsp. smalliana (Fernald) Hochstätter
Yucca filamentosa subsp. concava (Haw.) Hochstätter
Yucca flaccida Haw.
Seria Rupicolae Hochstätter:
Yucca cernua E.L.Keith
Yucca pallida McKelvey
Yucca queretaroensis Lujan
Yucca reverchonii Trel.
Yucca rigida (Engelm.) Trel.
Yucca rostrata Engelm. ex Trel.
Yucca rupicola Scheele
Yucca thompsoniana Trel.
Seria Harrimaniae Hochstätter
Yucca harrimaniae Trel.
Yucca harrimaniae subsp. harrimaniae
Yucca harrimaniae subsp. neomexicana (Wooton & Standl.) Hochstätter
Yucca harrimaniae subsp. sterilis (Neese & Welsh) Hochstätter
Yucca harrimaniae subsp. gilbertiana (Trel.) Hochstätter
Yucca nana Hochstätter (törpe pálmaliliom)
Seria Glaucae (McKelvey) Hochstätter:
Yucca angustissima Engelm. ex Trel.:
Yucca angustissima. subsp. angustissima
Yucca angustissima subsp. toftiae (Welsh) Hochstätter
Yucca angustissima subsp. kanabensis (McKelvey) Hochstätter
Yucca angustissima subsp. avia (James Lauritz Reveal) Hochstätter
Yucca arkansana Trel.:
Yucca arkansana subsp. arkansana
Yucca arkansana subsp. louisianensis (Trel.) Hochstätter
Yucca arkansana subsp. freemanii (Shinners) Hochstätter
Yucca baileyi Wooton & Standl.:
Yucca baileyi subsp. baileyi
Yucca baileyi subsp. intermedia (McKelvey) Hochstätter
Yucca coahuilensis Matuda & Lujan
Yucca campestris McKelvey
Yucca constricta Buckley
Yucca elata Engelm. (szappan-pálmaliliom):
Yucca elata subsp. elata
Yucca elata subsp. utahensis (McKelvey) Hochstätter
Yucca elata subsp. verdiensis (McKelvey) Hochstätter
Yucca glauca Nutt.:
Yucca glauca subsp. glauca
Yucca glauca subsp. stricta (Sims) Hochstätter
Yucca glauca subsp. albertana Hochstätter
Sectio Hesperoyucca Engelm. [szerkesztés]
Yucca whipplei Torr.:
Yucca whipplei subsp. whipplei
Yucca whipplei subsp. caespitosa (M.E.Jones) A.L.Haines
Yucca whipplei subsp. intermedia A.L.Haines
Yucca whipplei subsp. percursa A.L.Haines
Yucca whipplei subsp. newberryi (McKelvey) Hochstätter
Yucca whipplei subsp. eremica Epling & A.L.Haines
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Yucca címû német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzõit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
Irodalom
K. H. Clary: Phylogeny, character evolution, and biogeography of Yucca L. (Agavaceae) as inferred from plant morphology and sequences of the internal transcribed space (ITS) region of the nuclear ribosomal DNA. Ph. D. dissertation, 1997.
G. Hentzschel: Morphologie und Anatomie der Samen von Yucca L. (Agavaceae). In: Fritz Hochstätter: Yucca II (Agavaceae), 2002.
George Howe: Yuccas of the Southwestern United States: A study in numerical taxonomy and in origins at the species level. 1986.
Fritz Hochstätter: Yucca (Agavaceae). Database. Synonymized checklist electronically published at fhnavajo.com. 1998.
Fritz Hochstätter: Yucca I (Agavaceae). USA und Kanada. 2000. Englisch mit deutscher Zusammenfassung.
Fritz Hochstätter: Yucca II (Agavaceae). USA. 2002. Englisch mit deutscher Zusammenfassung.
Fritz Hochstätter: Yucca III (Agavaceae). Mexico mit Baja Kalifornia. 2004. Englisch mit deutscher Zusammenfassung.
Fritz Hochstätter: A review of the smallest and most succulent of the yuccas, now placed in its own section Endlichiana. In: CactusWorld. Band 26, Nr. 2, S. 100-102.
M. Konnert: Isoenzymanalysen in Agavaceae. In: Fritz Hochstätter: Yucca II (Agavaceae). 2002.
G. Mettenleiter: Rasterelektronenmikroskopische Aufnahmen der Yucca Samen. In: Fritz Hochstätter: Yucca II (Agavaceae). 2002.
Eizi Matuda, Ignacio Piña Lujan: Las Plantas Mexicanas del Genero Yucca. 1980.
Susan Adams McKelvey: Yuccas of the southwestern United Staates I. 1938.
Susan Adams McKelvey: Yuccas of the southwestern United Staates II. 1947.
Olle Pellmyr et al: The phylogeny of yuccas. 2007.
J. Thiede: Yucca. In: Urs Eggli (Herausgeber): Sukkulentenlexikon. Einkeimblättrige Pflanzen (Monocotyledonen). 2001.
William Trelease: The Yuccaceae. 1902.
William Trelease: The Yuccaceae. 1907.
John Webber: Yuccas of the Southwest. 1953.